Édes élmények Bécsben 

December 10-én bécsi tanulmányúton vettek részt a MARIANUM Egyházi Iskolaközpont gimnazistái lelkes tanáraik kíséretében. Mint minden évben, most is nagy várakozás övezte a kirándulást, hiszen az ígéretes program, a császárváros fenséges hangulata és a Christkindlmarkt, vagyis a hagyományos karácsonyi vásár mind hozzájárulnak a közelgő ünnep fényének emeléséhez.
Első utunk a HEINDL csokoládémúzeumba vezetett, ahol megtudtuk, miként jutott el a csokoládé az azték és inka birodalomból spanyol közvetítéssel Európába, valamint megismerkedtünk a Heindl család által alapított csokimanufaktúra történetével. A látogatóközpont mozitermében levetített kisfilmből megtudtuk, hogy napjainkban közel 2000 tonna csokoládé gördül le a Heindl csokoládégyár szalagjairól. Az interaktív kiállítótermekben finomabbnál finomabb csokikülönlegességeket kóstoltunk, a csokiszökőkutak csábításának senki sem tudott ellenállni. 
A csokibirodalomban tett látogatás után gyalogszerrel indultunk meghódítani a császárvárost: Galo tanárnő vállalta magára az idegenvezető szerepét, minden híresebb látnivaló kapcsán lelkesen mesélt a város történelméről, a Habsburg császárok mindennapjairól, illetve Bécs magyar kultúrtörténeti vonatkozásairól. A Mária Terézia térről induló kultúrsétánk során útba esett a Heldenplatz, a Hofburg, a Szent Mihály tér, a Spanyol Lovasiskola, a Josephplatz, a Pálffy-palota és a Szent Mihály-templom. Bécsi sétánk egyik gyöngyszeme a barokk Wilczek-palota volt, ahol a legnagyobb magyar, Széchenyi István látta meg a napvilágot 1791. szeptember 21-én.
Délután ellátogattunk a nemrég felújított Weltmuseumba, amely – ahogy a neve is mutatja – a világ egyik legjelentősebb néprajzi gyűjteményének ad helyet. A múzeum mottója: „Rácsodálkozni, megélni, felfedezni!” rendkívül találó, hiszen a több mint háromezer műtárgy és fotográfia a távoli kultúrák világába kalauzolja a látogatókat. A tárlat leghíresebb darabja, a penacho, Montezuma azték uralkodó csodálatos tollkoronája, amely a quetzal madár tollából készült. A szemet gyönyörködtető fejdísz, Cook kapitány óceániai gyűjteménye, valamint a múzeum páncélterme bennünket is elkápráztatott. A múzeumban négytagú csapatokban feladatlappal a kezünkben kutattunk a különféle kultúrákhoz kapcsolódó műtárgyak után, a játékos vetélkedőben mindnyájan lelkesen kapcsolódtunk be. 
A nap megkoronázásaként a karácsonyi vásár káprázatos álomvilágába csöppentünk a Városháza előtti téren. Itt rendezik meg 1975 óta a legnagyobb és leghíresebb bécsi karácsonyi vásárt, melyet hivatalosan Adventszauber, azaz karácsonyi varázs néven illetnek. Az elnevezés nem túlzás, a hatalmas vásárnak hamisíthatatlan karácsonyi hangulata van: adventi zenék csendülnek fel, pompázatosan feldíszített fenyőfák és kellemes karácsonyi illatok varázsolnak adventi atmoszférát. Bennünket is magával ragadott ez a varázs: gőzölgő gyerekpunccsal a kezünkben sétáltunk a szemet gyönyörködtető standok és a világító lampionokkal borított fák között, miközben a fényárban úszó gótikus városháza fölöttünk tornyosult. 
Mindnyájan ünnepi varázzsal megtelve, rengeteg élménnyel gazdagodva indultunk hazafelé, pedig szívesen maradtunk volna még pár napot ebben a titkokkal teli, fenséges városban. A buszban mindenki bekapcsolódott a csokoládé történetével kapcsolatos kvízjátékba, a jó hangulatú napról pedig jobbnál jobb versek születtek. A nap folyamán zajló kultúrtörténeti vetélkedő győztese a Glitzerponys csapata lett, a legjobb vers is az ő tollukból született:

"A hideg reggel fagyot lehel ránk,
a nap nehezen kél, mégis vár ránk.
A MARIANUM diákjai útra kelnek,
a karácsonyi vásár vár minden lelket.

Csokoládé illata szívünket betölti, 
hasunkat édes íze eltölti.
Standokon ajándék, kézműves álmok,
Bécs városában születnek kis boldogságok.

A szeretet fénye beragyogja utunk,
a rossz idő is szebb, ha együtt vagyunk.
A gimnázium hite mindig vezet,
áldottak legyenek az ünnepi szívek!"